erdélyi Szent Mihály főangyalról nevezett székeskáptalan: A ppséggel együtt a 11. sz: alapították. 1231: első okl-e.  Kezdettől fogva  →hiteleshely volt. Levtárát 1241: a tatárok, 1277: és a 14. sz. elején az erdélyi szászok dúlták föl. - Mandorla alakú (54x34 mm) pecsétjén 1277: a szembenéző, kiterjesztett szárnyú Szt Mihály főangyal földig érő ruhában, fejét pontokkal jelzett dicsfény koszorúzza. Lándzsát döf a lába alatt vonagló, megtaposott sárkány torkába. Körirata gyöngysorok között: +SIGILLVM • CAPITVLI • ECCLESIE • TRANSSILVANE. - Az ~ stallumainak kk. számát nem ismerjük, de Verancsics Antal 1570 k. 24 mesterknk-ot említ. Az 1556. évi kolozsvári gyűlés a ppséggel együtt megszüntette, javait világiak kezébe adta. Ekkor 42 stalluma volt. III. Károly 1715: alapította újra 4 stallummal. Mártonffy György 1713: az 5-6., Sztojka Zsigmond 1750: a 7., Bajtay Antal 1766: a 8., Batthyány Ignác 1780: a 9. stallumot alapította. 1790: szervezték a 10. stallumot a kolozsmonostori orsz. levtár őre számára. - Levtárát 1557: a tordai gyűlés a kolozsmonostori levtárral együtt lefoglalta. 1611: Básta katonái a tp-mal együtt kirabolták; maradványait 1658: a törökök elől Szebenbe vitték. 1729: az újonnan alapított kápt-ra bízták a kolozsmonostorival együtt. - Prépostjai: 1266: Miklós, V. István kancellárja, 1276: Kelemen, 1287: Bő nb. Mihály, 1298: István, 1307: Gergely, 1317: András, később erdélyi pp., 1321: Miklós, 1332: Domonkos, később erdélyi pp., 1358: János, 1372: Kathó László, 1390: János, 1416: Lépes György, 1428: Demeter, 1444: András, 1454: Kisvárday István, 1457: Vetési Albert, 1459: Rápolti Gotthárd OSB, 1471: László, 1483: Dankházi Bálint, 1487: Illyésházi Mátyás, 1509: Zeremlyéni Ferenc, 1535: Verancsics Antal, 1544: Martinuzzi György, 1551: Verancsics Antal. M.Jó.

Schem. Trans. 1838:XLIX. - Jerney 1855: 51. - Szilágyi Sándor: Jelentés az ~ levtárában tett kutatásokról. Bp., 1880. - Beke Antal: Az ~i levtár címjegyzéke. Uo., 1884. - Rupp III:180. - Pallas VI:308. - Kiss-Sziklay II:870. - Forster Gyula: Adalékok a kápt-ok tört-éhez, különös tekintettel a gyulafehérvári és a fogaras-balázsfalvai kápt-ra. Bp., 1925. - Takács 1992:57. (15.)